OlaszCamping   Lakókocsibérlés Olaszországban

Ajánlott kirándulások

Museo della Grande Guerra - Az I. világháború Múzeuma

 Az 1924. június 8-án megnyíló Felszabadulás Múzeumának (Museo della Redenzione) ötlete Giovanni Cossartól származik, aki már a háború alatt elkezdte az emléktárgyak és dokumentumok gyűjtését.
   Az alapítók célja az volt, hogy Olaszország csatolása után a múzeum Goriziát olasz városként mutassa be. Így kapott helyet a háborús korszak is a múzeumban, amely  ennek a vidéknek a történetével ismerteti meg a látogatót a történelem előtti időktől egészen napjainkig. Egy teljeskörű átalakítást követően 1938-ban A háború és a Felszabadulás Múzeuma néven nyitotta meg kapuit.
   Egy idő után a háborús leletek oly mértékben felszaporodtak, hogy 1939-ben a művészettörténeti gyűjteményeknek egy új helyet kellett kialakítani a várnegyedben, míg a háborús múzeum továbbra is az Attems Palotában maradt. Itt a múzeum a második világháborút követő átalakítások után 1983-ig, amikor egy árvíz súlyosan megrongálta.  Ezután a gyűjtemény hosszadalmas helyreállítása és újrarendezése következett. A felújított  kiállítás egyrészt egy történeti áttekintést ad az első világháborúról, de mindenekelőtt az a célja, hogy a történtek objektív bemutatásával a béke üzenetét közvetítse.
 
Cím: 
Borgo Castello 13., 34170 Gorizia
 
Nyitvatartás:  
hétfő: zárva 
kedd-vasárnap:  9-19 óráig (belépés 18:30-ig)
 
Belépők: 
Teljes árú €3,50
Kedvezményes €2,50
                                              
További információk: http://www.gomuseums.net/custom/home.php
                                 http://www.provincia.gorizia.it/custom/home.php?
 
 

Parco Tematico della Grande Guerra - Frontvonal Monfalcone város közelében az I. világháború idején

Az olasz-szlovén határon található Karsztvidék (a Doberdó) egyik legérdekesebb első világháborús szabadtéri múzeuma a Monfalcone település határában, az egykori olasz, illetve osztrák–magyar lövészárokrendszer területén kialakított Parco Tematico della Grande Guerra. Az alábbiakban az intézmény információs kiadványai, valamint Marco Mantininek, a múzeum egyik létrehozójának fényképei alapján mutatjuk be a Nagy Háború itteni emlékeit.
 
Egy kis történelem
 
1915. május 24-én az első világháború újabb frontvonallal bővült: Olaszország hadba lépett az Osztrák–Magyar Monarchia ellen. Monfalconét június 9-én érte el a háború, amikor az első olasz csapatok bevonultak a városkába, hogy elfoglalják a magasabban fekvő állásokat, amiket az osztrák–magyar hadsereg jobban védhető pozíciók keresése miatt ürített ki. A település ezáltal a front közvetlen hátországává vált: befogadta a hadsereget, a parancsnokságokat, kórházakat és temetőket, miközben a futó- és lövészárkok rendszere mélyen bevéste magát a környék domborzatába.
A kezdeti hadműveletek idején az olasz csapatok a Gardiscata, a La Rocca és a 98-as magaslatokon ásták be magukat, a Tamburo és a 93-as magaslat előterében pedig a 121-es és a 85-ös magaslatok irányában előretolt állásokat létesítettek. A 121-es és a 85-ös birtoklásáért egy álló évig folyt a küzdelem, és eközben az említett magaslatok többször is gazdát cseréltek. A front e szakaszán folyó harcok az ide vezényelt katonáktól óriási áldozatokat követeltek.
 
Gorizia elestével (1916. augusztus 8-9.) a frontvonal is eltolódott kissé: az olasz csapatok birtokba vették a 121-es (Pietrarossa) és a 85-ös magaslatot is (ez utóbbi neve a háború után Enrico Toti-magaslatra változott). A közeli 77-es (Sablici) magaslat állásai azonban továbbra is az osztrák–magyar csapatok kezén maradtak, ezt csupán 1917 májusában, a tizedik isonzói csatában sikerült az olaszoknak elfoglalniuk.
Az 1917 októberének végén Bovec és Tolmein térségében kibontakozó osztrák-magyar–német előretörés arra kényszerítette az olasz hadsereget, hogy feladja a Karsztvidéket. A Monfalcone környéki hadműveletek 1917. október 27-ével szűntek meg.
 
További információk: http://www.museomonfalcone.it/
Frontvonal Monfalcone
 

 

Grotta Gigante cseppkőbarlang

 

A Grotta Gigante (olaszul „Óriás Barlang”) cseppkőbarlang 1908-ban kinyitotta kapuit az érdeklődők előtt, és a látogatók azóta is csodálhatják a világ legnagyobb turistalátványosságát, a természet alkotta barlangüreget. Neve hűen tükrözi méreteit, ugyanis 167.60 méter hosszú, 76. 30 méter széles, 98.50 méter magas és összesen 365.000 köbméter a térfogata. A Grotta Gigante a valóság egy elbűvölő darabkája, ahol a turizmus, a természet és a tudományos kutatás egy különleges egyveleget alkotnak.
 
A barangolás 100 méter mélyen kezdődik és 1 órán keresztül tart. Fagyosszentek figyelem, itt a hőmérséklet egész évben 11 °C, így kabátot, két zoknit felvenni ér! A látogatókat mindig szakképzett túravezetőkre bízzák a 850 méter hosszú út alatt, ezért nincs félnivalótok.

Idegenvezetés angol, olasz és német nyelven van.  A barlangban lehet fotózni, de vaku nélkül. Külön felhívják a figyelmet arra, ne nyúljunk a kövekhez, főleg a még folyamatban lévőkhöz.

Tipp: Amennyiben a kempingben lévő Internetszobából kérünk egy tájékoztatót, ami a kemping pecsétjével el van látva, akkor kedvezményt kapunk a belépő árából, ha a kasszánál átadjuk a pénztárosnak.

Cím: Borgo Grotta Gigante 42a, 34010 Sgonico Trieste - Italy

Nyitva tartás: 
Áprilistól szeptemberig, 10:00-18:00-ig
Októbertől márciusig, 10:00-16:00-ig
Zárva: hétfőnként, december 25-én és január 1-én. Júliusban és augusztusban minden nap (hétfőnként is) nyitva tart.

További információ: http://www.grottagigante.it/

 

WWF Miramare Marine Protect Area - Az első olasz tengeri rezervátum

 Cím: 34151 Trieste - Italia, viale Miramare, 349

További információ: http://www.riservamarinamiramare.it/en/

Giardino Botanico Carsiana /Carsinia Botanical Garden

Cím: 34010 Sgonico Trieste - Italia, Sgonico 55

További információ: http://www.giardinobotanicocarsiana.it/

Mouth of the River Isonzo (Isola della Cona: Regoinal Nature Reserve)

Cím: 34074 Monfalcone (Gorizia) - Italia, via Callisto Cosulich

További információ: http://www.riservafoceisonzo.it/

Municipal Natural History Museum

Cím: 34139 Trieste - Italia, via dei Tominz 4

További információ: http://www.museostorianaturaletrieste.it/

Municipal Marine Aquarium

Cím: 34123 Trieste - Italia, molo della Pescheria 2

További információ: http://www.retecivica.trieste.it/triestecultura/new/musei_scientifici/aquario

Municipal Maritime Museum

Cím: 34142 Trieste - Italia, via Campo Marzio 5

További információ: http://www.museodelmaretrieste.it/

National Antarctic Museum Trieste Section 

Cím: 34127 Trieste Italia - Parco di S. Giovanni, via E. Weiss 21

További információ: http://www.mna.it/

 

TRIESZT

Trieszt (olaszul Trieste) kikötőváros Észak-Olaszországban, Friuli-Venezia-Giulia régió közigazgatási székhelye. Trieszt 1382-től 1918-ig a Habsburg Birodalom része volt, a negyedik legnagyobb város a Monarchiában. A tengerparton sorakozó épületek a monarchiabeli idők emlékei. 1945-ben Jugoszlávia a vegyes lakosságú környékével együtt magáénak követelte, majd 1954-től ismét Olaszország része.

Piazza Unita dItalia. A város legnagyobb területen elterülő tere a Piazza Unita d'Italia, mely körül a századfordulóban épült paloták találhatóak. A mintegy 12.000 négyzetméteres tér közvetlenül a tenger mellett fekszik, csodaszép épületekkel határolva. Tenger felőli részén eredetileg kikötő volt, ezt az 1850-es években számolták fel. A téren két szobrot találunk, a magas oszlop tetején áll VI. Károly császár szobra (1728), míg az 1754-ben emelt Négy Kontinens díszkút Triesztet mutatja be a világnak, mint Fortuna istennő kegyelt városa. A tér épületei: Palazzo Del Governo, Stratti Palazzo, Palazzo Modello, Palazzo Del Municipio (a mai Városháza, 1877-ben eklektikus stílusban épült), Palazzo Pitteri (Trieszt legérdekesebb barokk épülete 1790-ből), Duchi d'Aosta (1873), Lloyd Triestino Palazzo (1883-ban született, neoreneszánsz palota, a Lloyd hajótársaság székhelye volt).

Corso Italia.Trieszt legfontosabb utcája, fontos történelmi események, felvonulások színhelye.

Faro della Vittoria"/Győzelem világítótorony

Villamos Opicina-ból a hegyekbe. A Piazza Oberdanról indul a Trieszt-Opicina kisvasút.

Molo Audace: a tengerbe nyúló móló, 1918-ban nevezték el az első ideérkező rombolóhajóról. A Molo Audance a turisták egyik kedvelt nevezetessége, a tenger óriási kék vízének látványa, a tiszta kék ég, valamint a naplemente vörös és narancs színe, illetve romantikája hosszú évek óta vonzzák a romantikát kedvelőket.

Nagy Csatorna (Canale Grande). Az 1756-ban létrehozott mesterséges kikötő a mai város egyik meghatározó jelképévé vált. Még ma is több tucat vitorláshajó horgonyzik a Canale-Grande mentén. Két helyen is híd szeli át. A tengertől távolabb eső Vörös-híd mellett találjuk a zöldség- és gyümölcspiacot. A csatorna végében áll Csodatevő Szent Antal temploma. Míg tőle jobbra a szerb-ortodox Szent Szpiridon templom.

Piazza Del Ponterosso: hagyományos piac, Banca Nazionale Del Lavoro (1878). A tér közepén a Puttini Szökőkút (1753).

Piazza Della Borsa műemlékei: Palazzo Della Borsa tőzsdepalota 1806-ból, Tergesto (1842) a triesztiek kedvenc találkozóhelye, Palazzo Dreher, Credito Italiano (barokk épület, előtte I. Leopold osztrák herceg szobra), Casa Bartoli (1905), Banca d'America e d'Italia (1912).

San Giusto domb: A 160 évig épült (1470-1630) erőd Trieszt felett magasodik.

San Giusto erőd: A 160 évig épült (1470-1630) erőd Trieszt felett magasodik. A kastély első írásos emléke a középkorra 1368-ra nyúlik vissza, amikor a hegyen erődítmény építésére adnak parancsot. A régészeti kutatások tanulsága szerint, azonban a területen korábban is katonai célú építmény állhatott. A folyamatosan pusztuló épület renoválására, felújítására 1470-ben kerül sor III. Frederick parancsára. A kastély további apróbb átalakításokon és újjáépítéseken esik át az évek során, ezek közül kiemelkedik a vár falainak megvastagítása, mely a velenceiek nevéhez fűződik. A Habsburgok uralma alatt a erődítményen újabb építkezések zajlottak, ekkor húzták fel az összekötő falakat, s építették ki a védelmi funkciót betöltő bástyával erősített védelmi vonalat. A város védőszentjéről elnevezett múzeum található ma a San Giusto falain belül, melynek gyűjteménye olyan tárgyakat ölel fel, mint a középkori fegyverek, bútorritkaságok. A legnépszerűbb termek azonban vitathatatlanul a velencei hangulatot idéző szobák.
 
San Giusto katedrális: A Via Cattedrale végén emelkedő templom a város egyik meghatározó jelképe. Maga az épület három másik építmény egybeépítésével jött létre. A ma is megcsodálható katedrálist a XI. századból való Chiesa dell'Assunta, az ugyancsak e időszakból való S. Giusto épülete, valamint a XIV. században épített középhajó részekre tagolhatjuk. A portálon és a harangtornyon régi korokból fennmaradt épületrészletek fedezhetők fel. A katedrálistól balra emelkedik egy 1560-ban épült oszlop, míg az épület háta mögött római kori törvénykezési épület nyomaira bukkantak a régészek. A templom belseje öt aszimmetrikus hosszhajóra tagolható. Az egységek határait oszlopok jelölik ki. A mellékhajó apszisait érdekes mozaikokkal fedték le. A jobb oldali rész legérdekesebb motívuma a Krisztust ábrázoló mozaik, illetve a templom névadó szentjének életének mozzanatait ábrázoló freskók. A bal oldali hajó Madonna mozaikját rejti, mely alatt a tizenkét apostolt ábrázoló kép is érdemes a megtekintésre. Látogatásunk során mindenképpen keressük fel a katedrális kincstárát, és keresztelőkápolnáját is.
 
Miramare-kastély (Castello di Miramare) A belvárostól mintegy 3 km-re álló XIX. Századi romantikus kastély, amely Habsburg Miksa osztrák főherceg és felesége, Sarolta hercegnő részére épült.
Trieszt egyik gyöngyszeme a hófehér márványból épült romantikus hangulatot árasztó palota. Az épület az Habsburg uralkodóház megrendelésére épült. 1856 és 1860 között emelték Carl Junker tervei alapján Miksa főherceg utasítására. A gyöngyként ragyogó épületnek legalább olyan híres a parkja, mint maga a palota. A terjedelmes (22 hektáros) tengerparti parkot maga Miksa tervezte. A kőszirtet, amelyre épült és amelynek abban az időben semmilyen növényzete nem volt, számos trópusi növény segítségével művelték meg. Miksa főherceg és Sarolta mielőtt elfoglalták volna a mexikói trónt, elvállalva ezzel annak előnyeit és terhét, életük boldog periódusát töltötték az osztrák riviérán, így választva el magánéletüket az udvari kötelességektől. Itt fogadta Miksa 1864. április 10-én a mexikói küldöttséget, amely felkérte őt mexikói császárnak. A II. világháborút követően Trieszt városának Olaszországhoz való csatlakozása maga után a Miramare-kastély is olasz tulajdonba került. A tulajdonosváltás funkcióváltást is eredményezett, ma múzeumnak nyújt otthont. 
 
Orto Lapidario. Az Orto Lapidario területének érdekessége, hogy itt találhatjuk a régészet egyik meghatározó alakjának a német Johann Joachim Winckelmannak a sírját. A régész a városban lelte halálát 1768-ban.

A trieszti zsinagóga Európában a második legnagyobb. 
 
Római Trieszt:
A Római Birodalom idején a közeli Aquileia alapításával egy időben Tergeste néven kolóniát hoztak létre itt. Római emlékek Triesztben: Teatro Romano, római bazilika és fórum, Antiquarium (via Donota), korai keresztény bazilika, Antiquarium (via Seminario), városfal. Arco di Ricardo i.e. I. századból való diadalívet a Santa Maria Maggiore és a San Silvestro templomok közelében találhatjuk meg.
 
Régi kávéházak Triesztben:
A történelmi kávézókban egy szelet Sacher torta vagy egy rigojanci (Rigó Jancsi) társaságában Bécsben fogjuk érezni magunkat.
Itt alapította meg Ernesto Illy kávébirodalomát, akinek apja a magyar Illy Ferenc alkotta meg az Illy kávét.
Caffé Tommaseo (Piazza Tommaseo, 4/c)
Caffé Torinese (Corso Italia, 2 - Ecke Via Roma)
Caffé Stella Polare (Via Dante, 14)
Konditorei Pirona (Largo Barriera Vecchia, 12)
Caffé San Marco (Via Battisti, 18)
 

MÚZEUMOK
- Museum Revoltella (Via Diaz, 27.,http://www.museorevoltella.it/
- Museo Del Mare/Tengerészeti Múzeum (Via Campo Marzio, 5)
- Vasúti Múzeum/Museo Ferroviario (Via Giulio Cesare, 1)
- Science Centre Immaginario Scientifico (Riva Massimiliano Carlotta,15)
Háborús múzeum http://www.museodiegodehenriquez.it/

STRAND
A barcolai tengeri fenyvestől Miramare-ig, az egész város egy tengerparti sétány. 

KALAND
Trieste Adventure Park: kalandpark erdei kötélpályával 5 éves kortól. Nyitva: májusban és szeptemberben csak hétvégén, június-augusztus szerda-vasárnap (34013 Trieste, Ceroglie, 1-Duino Aurisina, http://www.triesteadventurepark.it/)
 
Miramare Rezervátum Látogató Központ: seawatching kevés tenger alatti tapsztalattal rendelkező úszóknak. Egyedülálló és érdekfeszítő lehetőség a csodálatos tengerfenék biztonságos megfigyelésére.

 

DUINO

A Duinoi kastély:
A kastélyból csodálatos kilátás nyílik a meredek sziklákkal övezett tengerre. A kertjében megtekinthetünk egy második világháborús bunkert, ami a családot védte, a háború alatt.
 
A kastély a több mint 400 éve a Della Torre család tulajdona. A fantasztikus parkja és kastélyának egy része 2003-tól nyilt meg a nagyközönség előtt.
A vár egy római előőrs romjaira épült fel és magába foglalja a XVI. Századi tornyot is. Az építkezés 1389-ben kezdődött a Hugh Duino Trieszti kapitány vezetésével. A X. századból származó Castelvecchio helyett, amelynek romjai még mindig láthatóak a tengerre néző sziklákon. 
 
A vár (és a Hercegség) egészen pontosan 1473-ban került a Habsburg hatalom közvetlen ellenőrzése alá. A Habsburgok kapitányai által irányított birtok azonban rövidesen - házassági kapcsolok révén - a della Torre család tulajdonába jut. A della Torre dinasztia uralma 1783-ban IX. Rajmund halálával ér véget, s az ő lányának házasságával a Hohenlohe hercegi család birtokába kerül Duino, akik egészen az I. világháború kezdetéig lakták a kastélyt.
 
1945-ben Raimondo Della Torre Tasso herceg, családja egykori székhelyének újra birtokába jutva, megújítva a korábbi hagyományokat kiemelkedő nemzetközi konferenciák és alapítványok helyszínévé tette a várkastélyt. Raimondo herceg halála (1986) után fia, Carlo Alessandro Della Torre Tasso herceg vette birtokba Duinót.
 
A kastélyban 18 terem mesél a Thurn und Taxis (Torre e Tasso) család történetéről. A helyiségekből szinte majdnem mindig lehet látni a tengert! Sőt, az egyik szoba erkélyére ki lehet menni, bámulni a tengert, s a tengerbe szakadó gyönyörű mészkőszirteket. A várkastély erkélyén kívül fel lehet még menni a vártoronyba, ahonnan még jobban szemügyre lehet venni, hogy hol is vagyunk.
 
Mint minden valamirevaló várhoz, Duinóhoz is kötődnek romantikus legendák: a legismertebb ezek közül a Fehér Hölgyről szóló, aki kővé meredve néz az öböl fölé szikla alakjában. Amikor kegyetlen férje, Duino ura lelökte a vár sziklájáról asszonyát, sikolya - mielőtt a tengerbe zuhant volna - kővé változtatta. A szikla jól látható a partról.
 
A hagyomány szerint az olasz irodalom első nagy alkotója, Dante Alighieri (1265-1321) is vendégeskedett Duinóban a veronai Cangrande della Scala követeként.
Az egyik leghíresebb lakója azonban egy Mária nevű hercegnő (1855-1934) volt a kastélynak, aki a Della Torre család bergamói ágának a leszármazottja. Mária hercegnő, Alexander von Thurn und Taxis (Alessandro Della Torre Tasso) herceg hitveseként, sokat tett a kultúráért. Illusztris vendégei között találjuk Gabriele DAnnunziot és Eleonora Dusét is, leghíresebb vendége azonban a német nyelvű szimbolista költészet talán legnagyobb költője, Rainer Maria Rilke volt. 
 
Mária hercegnő volt Rilke egyik legfontosabb levelezőpartnere, mecénása, gyóntatóanyja és energikus védőangyala, aki duinói kastélyában több ízben is hónapokra vendégül látta a költőt. Vendéglátója kedvességének és a varázslatos természeti környezetnek köszönhetően itt írta Rilke a híres Duinói elégiáit: 1911. október 22-től 1912. május elejéig lakott Duinóban, majd 1912 szeptember végétől október közepéig, 1914 április 22-től május elejéig újra Duinóban volt Rilke, s az 1920-as években még egyszer.
 
Belépő: 8 euró/felnőtt, 3,50 euró/gyerek 6 éves kortól
 
További információk: http://castellodiduino.it/index2.php
 

GRADO

Az Isonzó lagúnáit a nyílt tenger felé lezáró szigeten fekszik a zegzugos, ódon Grado. A szigeten hosszan elnyúló, modern fürdőhely sekély vizű homokos strandja.

http://www.grado.it/new/

 

AQUILEIA

Az Aquilis folyó mellett Kr. előtt 181-ben létesült római kolónia, amely Augustus idején már a Venetia és Histria nevű régió központja, a birodalom kilenc legfontosabb városának egyike. A tiltott keresztény hit a 2. században jelenik meg a városban. A keresztényüldözésnek Constantinus 313-ban kiadott ediktuma vet véget, utána templomok és kápolnák épülnek a mártírok emlékére. A 4. században az ariánus eretnekség fenyegeti az ortodox hitet, aztán Constantinus utolsó leszármazottja, a hitehagyott Julianus Apostata próbálja meg a pogány restaurációt. Az 5. században a város püspökei a legnagyobb urak a Pó-síkságtól egészen a Balatonig. Aquileia a nyugat-római birodalom bukása után, a gót uralom alatt is fontos tényező, de lakói elővigyázatosan megerősítik a város kikötőjét, az Új-Aquileiának nevezett Gradót. A 6. században Bizánc híres hadvezérei, Belizár és Narszesz meghódítják a területet, de csak a partvidék marad tartósan a birtokukban. Beljebb, a szárazföldön a lombardok rendezkednek be két évszázadra, és Cividalét teszik meg a tartomány székhelyének.
Hosszú ideig két aquileiai püspökség van: egy "bizánci" Gradóban és egy "lombard" Cormonsban. Az új aranykor 774-től jön el, amikor a város a frankok uralma alá kerül, és a nagy műveltségű Paolinus, Nagy Károly pártfogoltja lesz Aquileia pátriárkája. A prosperitás éveinek a magyarok vetnek véget, akik 899 és 952 között tizenkétszer pusztítják végig a síkságot. A tartományt akkoriban Vastata Hungarorum (magyarok által elpusztított) néven emlegetik.
A 11. századtól a 15. századig a hercegség rangjára emelkedett Aquileiai Patriarchátus a térség legnagyobb és legstabilabb állama. A pátriárkák két évszázadig ghibellinek (császárpártiak), aztán a pápához húzó guelfek jutnak hatalomra, akik nem tudják megtartani a békét. Aquileia sokat szenved Udine és Cividale elhúzódó háborújában, végül 1420-ban a hatalma csúcspontjához közeledő Velence uralma alá kerül, és csillaga végérvényesen lehanyatlik. A római kor százezres világvárosa ma már csak nagyobbacska falu, mely ókori emlékein túl boráról nevezetes.
Az ariánusok
Az alexandriai Arius követői, az ariánusok azt vallották a Szentháromságról, hogy a fiú nem egyenrangú az Atyával és nem örökk életű. Hitvallásuk megosztotta a keresztény híveket. A kérdés eldöntésére Constantinus császár 325-ben kénytelen volt összehívni a niceai zsinatot. Bár a tanácskozás az ariánusok vereségét hozta, nézeteik tovább éltek a gótok, a vandálok, a lombardokhitvilágában. Az arianizmus csak a gótok megtérése után a 7. századbanszűnt meg végérvényesen.
 
http://www.aquileia.it/
 
 

VELENCE

  • Szent Márk tér
  • Doge palota
  • Óratorony,
  • Libnezia fehér márvány palotája,
  • Szent Márktemplom
  • Velencei festészeti Accadémia (XXIII. Terem összesen)
  • Sóhajok hídja, börtönök
  • Canale Grande (Vaporettók megállói)
  • Salute templom
  • Rialto híd
  • Merceria Velence „Váci utcája”
  • S. Maria Maggiore templom

http://www.comune.venezia.it/flex/cm/pages/ServeBLOB.php/L/EN/IDPagina/1

VELENCE KÖRNYÉKE

  • Murano / híres üvegfúvó műhelyei /
  • S. Giorgio szigete, 1534-1669 között épült a S.
  • Salvatore templom
  • Ca’ d’ Oro palota / Gótikus főúri hajlék /
  • Madonna dell’ Orlo templom.

 

EGYÉN SZÓRAKOZÁS

Vidámpark

Gardaland: http://www.gardaland.it/resort/  ( Via Derna 4,  37014 Castelnuovo del Garda (VR)

Gardaland Sealife Aquarium : https://www.visitsealife.com/gardaland/en/(Località Ronchi, 37014 Castelnuovo del Garda (VR)

Parco Aquatico Grado: http://www.gradoit.it/_it/spiaggia/parco.asp (Viale del Sole, 34073 Grado Gorizia, Italia

 

Táncos szórakozóhelyek: 

Trieszt: http://www.trieste-tourism.com/hu/diszkok-klubok-trieszt/diszkok-klubok.html

Staranzano: http://www.kukuristodisco.it/

Grado: https://www.facebook.com/AfenBeachDiscoBar.grado